Lejátszás

Lejátszási alapstratégiák

Parti megnyerésére és ellen

Elõször is két alapvetõ taktikát kell ismerni, a szemben ülõ partnerek által alkalmazható impasszt, és az egymás mellett ülõk által alkalmazható körimpasszt.

Impassz:

Impassznak azt nevezzük, amikor az éppen hívó tudja, vagy legalább sejti, hogy a legnagyobb lap a vele szemben ülõ partnerénél van, nála pedig kettõvel vagy hárommal kisebb lap van, és azt játssza ki, abban bízva, hogy a köztes lap, amivel az õ lapját meg lehetne ütni, az a tõle jobbra ülõnél van. Ebben az esetben ugyanis, ha a tõle jobbra ülõ ráteszi ezt a nagyobb lapot, akkor a kijátszóval szemben ülõ partner ráteszi a még nagyobb lapot, és övék az ütés. A jobbra ülõ elenjátékos persze megteheti, hogy nem teszi ki a nagyobb lapját, ez a kijátszónak talán még jobb: ugyanis ütni tud a kisebb lapjával is, és a szemben ülõ partnernek még mindig megmarad az a lapja, amivel megütheti a jobbra ülõ lapját.

Impassz ellen az egyetlen védekezés, ha a hívó lapjánál nagyobb lapot teszünk.

Pl.: Tegyük fel, hogy a lejátszás 4. köréig már kiment a Skiz és a XXI-es, de a XX-as, XIX-es és XVIII-as még nem. Ekkor Miklós, akinél a XVIII-as van, tudja, hogy a XX-as a vele szemben ülõ partnerénél, Attilánál van. Ekkor megpróbálhatja az impasszt: kihívja a XVIII-t és ha a XIX a tõle jobbra ülõ Zsuzsánál van, akkor õ azt valószínüleg nem teszi rá, Attila sem a XX-ast, Gyula pedig bármelyik lapját teszi rá, nem tudja megütni. Más a helyzet persze, ha a XIX-es Gyulánál van: ekkor Miklós XVIII-as hívása után sem Zsuzsa sem Attila nem tesz nagyobb lapot, Gyula viszont üthet a XIX-esével. Ilyenkor az impassz sikertelen.

Körimpassz:

A körimpassz nem rejt magában ilyen veszélyeket: a helyzet ugyanaz, mint az elõbb, csakhogy ilyenkor a lapot kijátszó partnere az utolsó, aki lapot tesz az ütésbe, tehát az ellenjátékosok biztos nem tudnak ütni, akármelyiküknél van is a köztes lap, és akár kijátssza azt, akár nem.

Körimpassz ellen az egyetlen védekezés, ha a hívó lapjánál nagyobb lapot teszünk.

Ezért ilyenkor az egymás mellett ülõ partnerek - feltéve hogy elég erõsek a lapjaik - ügyes játékkal könnyedén maguknál tarthatják az ütést, még akkor is, ha az ellenjátékosoknál van néhány nagy lap: az a partner, akitõl a másik balra ül közepes, vagy annál kicsit erõsebb lapokat hív. Ilyenkor, ha a két ellenjátékos nem tesz nagyobb lapot a kihívottnál, akkor a kör végén ülõ partner sem, és megint ugyanaz a játékos hívhat. Ha valamelyik ellenjátékos nagyobb lapot tesz, akkor a kör végén ülõ is rátesz egy még nagyobb lapot, elviszi az ütést, majd egy kis tarokkot hív. Az utána következõ partnere ráteszi legnagyobb tarokkját, és ha az ellenjátésok nem raknak egy ennél is nagyobb lapot az ütésbe, akkor megintcsak az a partner hívhat, akitõl balra ül a társa.

"Kurta üt, nem kíméli a tarokkot":

Ez a mondás azt jelenti, hogy aki a párosból úgy érzi, hogy neki van kevesebb tarokkja (õ a "kurta"), akkor ha tarokkot  kell tennie egy hívásba, és az ellenfelek tettek már lapot, akkor náluk nagyobbat tesz, ha pedig valamelyik ellenfél még nem rakott, akkor a legnagyobb tarokkját teszi az ütésbe (nem kíméli a tarokkját). A magyarázat egyszerû: ha õ nagyot tesz, a tarokkból hosszú pedig kicsit, akkor övék lehet az ütés. Majd ha neki már elfogytak a tarokkjai, akkor a társánál még mindig ott vannak a nagy tarokkok, amikkel gazdálkodhat.

Ha az erõsebb párosnak érezzük magunkat, akkor a parti megnyerésére törekszünk, mégpedig az erõ pozíciójából, a szerencse minél teljesebb kizárásával. Ez azt jelenti, hogy általában tarokkot hívunk, nehogy értékes lapok vesszenek el azzal, hogy a páromnak van olyan színû lapja, mint a hívott, és így nem tehet tarokkot. A sorozatos tarokk-hívásokkal megpróbáljuk elérni, hogy ellenfeleink kifogyjanak a tarokkokból, mert nekik kevesebb kell, hogy legyen. A tarokkhívásoknál próbálunk impasszt vagy körimpasszt csinálni.
Ezekbõl következik, hogy indulóként is általában közepes tarokkot hívunk.

Ha a gyengébb párosnak érezzük magunkat, akkor csak a szerencsére hagyatkozhatunk: a szerencsés lapeloszlásra és az ellenpár esetleges hibáira. Ezt úgy érjük el, hogy ha csak lehet, színt hívunk, méghozzá olyat, amibõl még sok van benn - vagyis még nem volt belõle hívás, lehetõleg olyat, amibõl nekünk kevés van, és még benn van a király, de nincs nálunk. A király ugyanis értékes lap, és ha valakinek sok tarokkja van, akkor a maradék színes lap gyakran a király: azt ugyanis nem lehet leskartolni. Tehát kis tarokkal is elvihetjük az ütést (Királyostul!).
Ezekbõl következik, hogy indulóként "rövid, fejetlen színnel" (olyan színes lappal, amibõl nálunk kevés van ="rövid", és nincs nálunk a király ="fejetlen") induljunk.

Tuletroá megnyerésére és ellen

A tuletroá megnyeréséhez a Skíz megkerülhetetlen, és a XXI-es nélkül is csak egy XXI-es fogással együtt lehetséges, úgyhogy most koncentráljunk arra az esetre, ha a Skíz és a XXI-es birtokában akarjuk a pagátot elfogni.
Ha a Pagát is nálunk vagy párunknál van, akkor egyszerû az eset: egy hívásnál le kell hívni a Pagátot, és a párunk ezt az ütést elviszi. (Gondoljunk bele: párunknál minden leosztásnál kell lennie egy olyan lapnak, amit az ellenpáros nem tud megütni!)
Ha a Pagát az ellenfélnél van, akkor nehéz helyzetben vagyunk (fõleg, ha azt sem tudjuk, melyiküknél): amíg a Pagátot el nem vittük, minden ütést el kell vinnünk, és tarokkot hívni, hogy elfogyjon az ellenfél tarokkja, ezzel kényszerítve a Pagát kirakására.

Tuletroá buktatásánál is csak a Pagát "szöktetésérõl" lesz szó, a XXI-esérõl a XXI-es fogásnál.
A módszer egyszerû: próbáljunk minél több hívást megütni és utána olyan színt hívni, amire az ellenpáros valószínüleg tarokkot tesz ("hosszú, királyos szín"). Másrészt a Pagátos partnereként szintén minél több ütést megütni, hogy abba a Pagátos beletehesse az I-est, aztán rövid, fejetlen színt hívni, hátha az ellenpáros kénytelen színt tenni, és a Pagátos üthet a Pagáttal.

Négykirály megnyerésére és ellen

A négykirály megnyerése általában elég nehéz feladat, ha sikerül, az vagy a véletlen mûve, vagy más, értékesebb bemondás teljesítése közben sikerül, mint például a duplajáték. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy viszonylag kevés pontot ér (kontrák nélkül!), akkor világos, hogy ritkán játszik valaki simán a négykirály megnyerésére.
Ha mégis, akkor póbáljuk meg az ütést magunknál tartani addig, amíg minden királyt meg nem szereztünk. Ha van olyan színünk, amibõl nálunk van a király, akkor hívjuk le azt, ezzel hosszabbítva magunkat tarokkban. Ugyanis ilyenkor, ha nálunk az ütés, a királyok csak az utolsó körökben jönnek elõ, és gyakran épp akkorra fogy el a tarokkunk.
Négykirály elleni játéknál, ahányszor megszerezzük az ütést, hívjunk rövid, fejetlen színt, ezzel esetleg kiugratva az ellenpártól egy királyt, másrészt hosszabbítva magunkat tarokkban.

Duplajáték megnyerésére és ellen

Duplajáték megnyerésére hasonlóan kell játszani, mint a parti megnyerésére, csak jobb lapok kellenek hozzá :).
Ha a duplajátékot meg akarjuk nyerni, akkor a kilenc ütésbõl vagy egy színes ütést (színes lapokat tartalmazó ütést), vagy két tarokkos ütést engedhetünk az ellenfélnek általában. Ez függ attól, hogy hány lapos az ellenfél skartja, és hogy milyen lapok vannak benne. (Gondoljunk bele: egy tarokkos ütést még a legrosszabb esetben is elengedhetünk.) Ebbõl következik, hogy a parti irányítását végig a kezünkben kell tartani, végig impasszolni. Itt van nagy jelentõsége az ülésrendnek, mert körimpasszal egy vagy két ütéssel is többet lehet szerezni ugyanazokból a lapokból, mint impasszal.
Sok dupla bemondása az utolsó ütéseken bukik el, amikor már mindenkinek csak színes lapja van. Ezért ha úgy érezzük, nekünk több tarokkunk van a párunknál, ám a színes lapjaink nem királyok, vagy egyszínûek király vezetéssel, akkor bizony már a negyedik-ötödik körben kockáztatnunk kell, és lehívni a színes lapot, hátha a párunknak nincs olyan színe és tarokkal elviszi. A pech az, ha neki pont abból a színbõl van királya. Ez ellen nincs védelem.

Megalapozott dupla ellen kevés az esélyünk, ezt az esélyt egyrészt akkor használhatjuk ki, ha mi indulhatunk, másrészt ha valahogy ütéshez jutunk: ilyenkor jöhet a rövid, fejetlen szín hívása.
Ütéshez akkor juthatunk, ha jókor tesszük le a nagy tarokkunkkat. Ez semmiképp nem azt jelenti, hogy a végéig tartogatjuk õket, hanem azt, hogy a partnerünkkel felváltva nagy lapokat teszünk az impassz kísérletekbe, és ha az ellenfél kifogy a nagy tarokkjaiba, nekünk esetleg még marad egy.

Volát megnyerésére és ellen

Volát megnyerésére hasonlóan kell játszani, mint a dupla megnyerésére, csak jobb lapok kellenek hozzá :).
Ebben az esetben nem engedhetjük meg magunknak, hogy impasszal próbálkozzunk, maximum a körimpasszal próbálkozhatunk. De a legjobb, ha egyikünk hív egy lapot, a másikunk pedig ráteszi a legnagyobb lapját, hacsak a hívás nem eleve a legnagyobb még ki nem ment lappal történik. Ha egyikünknek kevesebb tarokkja van, akkor neki rögtön át kell vennie a hívást, sorban lehívni a tarokkjait fentrõl lefelé, addig, amíg a partner át nem veszi az ütést.

Volát ellen csak egyik ütés átütésével van esélyünk, ha a bemondás nem megalapozott, de inkább akkor van esélyünk, ha mi vagyunk az indulók és hívhatjuk a rövid, fejetlen színt.
 

Centrum, kismadár, nagymadár megnyerésére és ellen

A centrum, kismadár és nagymadár általában bombabiztos bemondások: ha helyesn mondták be õket, akkor rizikó nélkül teljesíthetõk, ha helytelenül (nem a megfelelõ lapok birtokában), akkor szinte biztos, hogy elbuknak. Ha ez a bemondás megalapozottan lett bemondva, akkor nincs más dolgunk, mint az elsõ körökben fentrõl lefelé lehívni a nagy lapjainkat, illetve az elõre megadott körben ütni a XX-as. XXI-es tarokkal és a Skízzel. Ha az ülésrend megfelelõ, akkor lehet használni a körimpasszt is. A hívásokat meg lehet csinálni felváltva is: egyik hív egy kis lapot, a másikuk viszi a nála lévõ legnagyobb kijátszhatóval, majd õ hív egy kis lapot. Vagy úgy, hogy elõbb az egyik partner lehívja a nagy lapjait, majd egy kis tarokk hívásával átadja az ütést a partnerének. Ezeknél a figuráknál már jó elõre gondoljuk ki, hogy például centrumnál mit hívunk a XX-as ötödik körben való ütése után, hiszen ha minden jól megy, akkor már a lejátszás legelején tudjuk, ki hív a hatodik körben!

Ezeket a bemondásokat szintén az indulással lehet leginkább megbuktatni: ha olyan színt sikerül hívni, ami nincs az ellenpárnak, de van a partnerünknek, akkor máris buktak a bemondások.

Sas- és pagátultik, -uhuk megnyerésére és ellen

Ultik, uhuk megnyeréséhez két dologra van szükség: az egyik az, hogy akinél a Sas vagy a Pagát van, annak maradjon annyi tarokkja, hogy ezt a lapot csak az ultolsó (utolsó elõtti) körben kelljen kitennie. A másik pedig az, hogy a többieknek már ne legyen tarokkja ebben a körben. Ez utóbbit azzal érhetjük el, hogy tarokkot hívunk, vagy olyan színt, ami valószínüleg a többieknél nincs. Érdemes sok ütést megszerezni a partnerrel együtt, mert bemondott ultinál az ellenfél, ha õ hívhat, mindig színt fog hívni, ezzel hosszabbítva magát - és esetleg minket rövidítve  - tarokkban. Ráadásul arra is oda kell figyelni, hogy ezt a figurát nem csak az ellenpáros miatt bukhatjuk el, hanem a partenerünk miatt is: ha túl sok tarokkja van, esetleg õ tesz tarokkot a Sasra vagy Pagátra. Az esetleges színes lapokat érdemes már a negyedik-ötödik körben lehívni, hogy ha az ellenfél megütné, akkor még legyen idõ az ütés visszavételére és nem kell az ütésbe tennünk a Pagátot vagy a Sast.
Induláskor hívjunk közepes tarokkot.

Az Ulti vagy Uhu buktatásához az kell, hogy nekünk maradjon több tarokkunk. Vagyis ahányszor csak lehet, szabaduljunk a színes lapjainktól: üssünk, ahányszor csak lehet, és hívjunk rövid, fejetlen színt.
Ha mi indulunk, akkor rögtön hívjunk rövid, fejetlen színt.

Királyultik és -uhuk megnyerésére és ellen

Szinte mindenben megegyezik a Sas és Pagát ultik és uhuk stratégiájával. A különbség csak az, hogy arra is vigyáznunk kell, hogy nehogy az ellenfél lehívja a színünket. Ezt legtöbbször egy ugyanolyan színû "biztosítólappal" akadályozzuk meg. Ezt a lapot ne közvetlenül a király kijátszása elõtt hívjuk le, mert ha ezt az ellenfél megüti, akkor bármilyen más színnel jön vissza, a király nem fogja ütni a más színû lapot.

Ha királyulti vagy királyuhu ellen játszunk, akkor hasonlóan az elõbbihez, rövid fejetlen színeket próbáljunk hívni, lehetõleg olyat, mint a bemondott szín: hátha nincs a király mellett "biztosítólap". Ha kétszer is tudunk ilyen színt hívni, akkor szinte biztos a buktatás.

XXI-es fogás megnyerésére és ellen

A tarokk legszebb és legnehezebb figurája a bemondott XXI-es fogás. Elég ritka is. A csendes XXI-es fogás jóval gyakoribb. Ehhez viszont az kell, hogy a partner is idõben észrevegye, hogy nálunk van a Skíz és XXI-est akarunk fogni. A Skizesnek általában egyszerû a dolga: minden hívásba azt a lapot teszi, ami a legnagyobb olyan, ami még nem üt. Például egy olyan ütésbe, ahol már benn van a XVIII-as, a XVII-est teszi. Ez amúgy egy biztos jele is annak, mire készül. Ha mégis hozzá kerül az ütés, akkor, ha úgy sejti, hogy a XXI-esnél még van más tarokk is, akkor egy rövid, fejetlen színt hív, hátha van ilyen színe a XXI-est birtoklónak is. Ha úgy sejti, hogy már nincs több más tarokkja a XXI-esesnek, akkor a lehívja a Skízt.

XXI-es fogás ellen az egyik legfontosabb dolog, hogy a XXI-es, ha kör végén már veszély nélkül üthet, rögtön tegye meg, ha kevés tarokkja van - mielõtt még késõ lenne. Akinél a XXI-es van, ennél többet nem is nagyon tehet az ellen, hogy elfogják a XXI-esét. A partnere viszont igen: próbál ütést szerezni, és színt hívni. Ennek rengeteg elõnye van: ha a XXI-esesnek tényleg kevés tarokkja van, õt valószínûleg hosszabítja tarokkban, esetleg a Skízes üti meg a hívást, és neki kell hívnia. Esetleg, ha már nincs más esély, akkor a XXI-eses - ha nincs olyan színe, mint a kihívott - ráteheti a XXI-esét, hátha a Skízesnek van ilyen színe!

 [Elõzõ] [Tartalom] [Következõ]