Lapcsere (skartolás)

Miután eldõlt a játék egysége, következik a lapcsere, amikor a talonba tett lapokat a következõ módon osztjuk szét, a játék licit részében meghatározott értéke szerint:

	Felvevõ	2. játékos	3. játékos	4. játékos
3-as játék	3	1	1	1
2-es játék	2	2	1	1
1-es játék	1	2	2	1
0-ás játék (szóló)	0	2	2	2

    Ezek után mindenki annyi lapot tesz le, ahányat felvett. Ezeket a letett lapokat hívjuk skartnak, ellentétben a még fel nem vett lapokkal, amik a talont alkotják. A lapcserét skartolásnak nevezzük. A felvevõ maga elé helyezi az általa felvett lapokat, ez a felvevõ pár skartja. A többiek pedig az osztó és az induló közé teszik a lapjaikat, ez az ellenfél skartja.
    Skartoláskor bármilyen lapot letehetünk, kivéve az öt pontot érõket (királyok és honõrök), és a XX-ast.
    Ha a felvevõ tarokkot tesz le, akkor azt lapjával felfelé kell letennie, úgy, hogy mindenki lássa, és "Tarokk fekszik" bemondással kell erre felhívnia a többiek figyelmét. Ezt a tarokkot a második hívás elõtt kell lefordítani.
    Ha nem a felvevõ tesz le tarokkot, akkor azt lapjával lefelé kell letennie és jeleznie kell a tarokk-fektetést "Egy, (kettõ) tarokk fekszik" bemondással.
    Azt, hogy a nem-felvevõ játékosok megfelelõ számú lapot skartoltak-e, az osztó feladata ellenõrizni. Ha esetleg ötösben játszunk és így külön osztó van, akkor az õ tiszte azt is ellenõrizni - a lapok megnézésével, hogy nincs-e a skartban tiltott lap, és ilyenkor az õ dolga azt is bemondani, van-e és ha van, hány darab tarokk van a skartban.

Bedobás

Elképzelhetõ az is, hogy nagyon rossz lapjaink vannak. Persze nem lehet mindenkinek folyton jó lapja, de a legszélsõségesebb esetek kiküszöbölése lehetséges. Ez pedig a bedobás: ha teljesül valamelyik az alábbi jól meghatározott esetek közül, akkor bedobhatjuk lapjainkat (az asztal közepére). Ilyenkor nincs játék, és újra oszt a mostani osztó.
Bedobhatjuk lapjainkat az alábbi esetekben:

Ha egyetlen tarokkunk a XXI-es (szóló XXI-es).
Ha egyetlen tarokkunk az I-es (szóló Pagát).
Ha csak két tarokkunk van, és az a XXI-es és az I-es.
Ha egy színbõl nálunk van mind az öt.
Ha nálunk van mind a négy király.

Még egy fontos dolog: a fenti esetekben nem lehet a skartunkban tarokk. Vagyis nem skartolhatunk azért tarokkot, hogy bedobhassuk a lapjainkat.

Skartolásnál két alapvetõ stratégia létezik:

Ha úgy gondoljuk, hogy a mi párosunk lesz az erõsebb, akkor az erõ pozíciójának megõrzésére törekszünk. Ez azt jelenti, a lehetõ legkevesebb fajta színt tartunk.
Ha a gyengébb párosnak gondoljuk magunkat ebben a leosztásban, akkor nem muszály a lehetõ legkevesebb fajta színt tartani. Próbáljunk meg olyan színes lapot megtartani, amibõl nekünk is csak egy volt, és ez nem a király. Ha mi hívhatunk, és tényleg a mi párosunk a gyengébb, akkor egy ilyen lap váratlan és kedvezõ fordulatot hozhat.

Van néhány általános jótanács is:

Király mellett, ha csak lehet, tartsunk még egy ugyanolyan színû lapot.
Tarokkot csak akkor skartoljunk, ha más lehetõségünk nincs. Ez alól két kivétel van:

Ha mi vagyunk a felvevõk, nálunk a Skíz, és XXI-es fogásra (lásd késõbb) készülünk, akkor tegyünk le egy X-esnél nagyobb tarokkot, ezzel jelezve partnerünknek szándékunkat.
Ha királyultit akarunk majd csinálni (lásd késõbb), akkor a király mellett még egy ugyanolyan színû lapot érdemes meghagyni.

Ha a fenti szempontok alapján is több lehetõségünk van, akkor ha valószínüleg a felvevõvel leszünk (pl. nálunk van a XX-as tarokk), akkor igyekezzünk kisebb értékû színes lapokat letenni, hiszen ez majd az ellenpáros pontjait gyarapítja. Ha valószínüleg ellenfél leszünk, akkor igyekezzünk a nagyobb értékû lapokat letenni, hiszen ezek majd a saját pontjainkat gyarapítják.

[Elõzõ] [Tartalom] [Következõ]